Nem tudom, csak
megsúgod,
mit tegyek,
ha megtudod,
hogy merre húz
az élet,
ha léted
csupa félsz.
Ösztönös és
tudható
talán nincs
is buktató,
én azonban
még félek.
Megéllek,
szeretném.
Nem elég a
tagadás,
a csendben
tűrt akarás,
lüktetni kell,
virrasztva
lelkembe
betörni,
oldani,
szakadni,
gyötörni!
Kínozz már, míg
teheted,
imádkozz,
hisz életed
múlhat azon
hogy féltesz
és értesz!
Meghalnék!