Hajnalban, úgy négy tájt egy kis
száraz kenyér és némi sajt...
míg fődre ráül a kérdés:
lüktetve kérdi, még mi hajt?
Hiszen okoztál gondot már
magadnak eddig eleget,
s kiestél a világból, ha
az uzsorás sem emleget.
Kutatásod tárgya: elnyűtt
agyad láza és a pihen-
és erőltetett kényszere
között függőhíd m'ért nincsen?
Mindegy! Sétálni még szabad
tudatod bomló peremén,
- részeg melanko(ho)lista-
ként csüngsz minden szó lényegén.