nő vagy, nyakamba csimpaszkodó szelíd nehezék
– ki
kereszthuzatot csinál lelkemben a nappali és a kisszoba között –
kortárs
(pénz)költő asszony, megfejtett, egyszerű menedék
líra,
epika, lárma – ily hármas hangzat szemlehunyásig
– kit
lélekben szánok, s testben magamra erőltetek – hogy
legyek a
társa, fakó ajzószere, mit vadul ránt sekélyes magába, cibál az ágyig
szeretlek!
légy most te a domina, a dráma és az örvendő szemtanú
míg engem
kihasznál a hiábavalóság, s végleg megköt a mélabú
legyek
most szajhád s ne mestered
legyek a
gyermeked, legyek a gyermeked!
azta! eddigi kedvenc Szinay-alkotás :)
VálaszTörlésüdv, Lola
Örülök, ha tetszett Lola!:)
VálaszTörlésKöszönöm, hogy olvastál!:)
Szeressenek, hogy szerethessek...
VálaszTörlésNagyon tetszik ez a vallomás!
Judit
Úgy nézem, az itt most a Juditok napja (Sipos és Bodnár)
VálaszTörlésKöszönöm neked is Judit.:)
Na ez már igen!
VálaszTörlésNem találok benne belekötni valót (ha akarnék, és nagyon kéne a rímek/asszonáncokat mondanám, de nem teszem, mert ennek a versnek jól áll).
Csodálatos. Olyan igazi.
Lenyűgöztél.:)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésKöszi Kedves F.P.!
VálaszTörlésBár csak tippelni tudok, hogy ki lehetsz!:)
De persze a dicséret így is jóleső!:)
Ez nagyon tetszik! Beírom a matekfüzetbe, hogy valami értékes is legyen benne!:)
VálaszTörlésHókirálynő
Örülök, hogy tetszik és hogy ismét itt jártál, megtisztelő figyelmed!:)
VálaszTörléspiszokul jó!
VálaszTörlésDeszpel
:)
VálaszTörlés