Parampara (Versek 2001-2004-ig) (2009)
Egyszerű olvasó vagyok, aki szereti a művészetet főleg a verseket és pozitívan állok az új, szép dolgokhoz. Így találkoztam egy fiatal költő írásaival, helyesebben művével, mely teljesen lenyűgözött! Ő Szinay Balázs, s a könyve: Parampara (Válogatott versek 2001-2004). Most megpróbálkozom a lehetetlennel, leírom a véleményem róla.
Oly nagyszerű módon bánik a szavakkal, hogy azok már nem szavak, érzések! Érzések, melyek elvezetik az olvasót egy tejesen más világba. Olvasása közben hihetetlenül csodás tájon találtam magam s elgondolkoztam vajon még a földön vagyok, vagy az Úr birodalmában? Szerelmet, szeretetet mindenki kapott már ez nem vitás. De vajon kapott-e valaki úgy ilyen érzést, hogy nem a kedvese, párja adta, akit nagyon szeret? Valószínűleg nem! Én igen, kaptam! E könyv olvasása közben tört rám ez az érzés. Olvasom a szavakat, melyek a lelkemhez érnek, simogatnak, érzem, hogy a bőrömön összehúzódnak a pólusok, gyorsabban ver a szívem - hát mi ez, ha nem szerelem? Tovább olvasva körülöttem zúg morajlik a tenger, kiszárad, sós lesz a szám, könnyeim visszafogom. Igen, a szerelem szomorú is tud lenni, ha kialszik a parázs, vagy ha egyoldalú. Ebben a könyvben nem csak a szeretet van jelen, helyet kap az elmúlás a lélek, Isten (legalább is nekem "megmutatta" magát. Képzeljük el amikor egy csodás festményt nézegetünk, ott látjuk magunkat is a vásznon beleolvadva a környezetbe egy pillanatra. Ez a csoda! Ilyen csodát kaptam Balázstól! Erőt, hitet adott azzal nekem, hogy lefestette szavaival azokat az érzéseket melyek átjöttek hozzám és mélyen megérintettek! Azt mondanám Rá hogy Ő egy tanító, ki elvezeti az embert egy olyan erős mély érzelmi világba mely képessé tesz bennünket olvasókat arra, hogy újból higgyünk, bízzunk és szeressünk!
Ajánlom minden érző empatikus embernek, hogy olvassa el, így más lelkét is könnyebben meglátja s megtanulja saját magát jobbnak látni! Köszönöm a tanulságos élményt! További sok sikert!
Gáborné Dani Magdolna