Gondolataim előnyei semmisnek tűnnek.
Nem annyira terveztem,
s nem foghatom rá, hogy az a múlt.
Bezártam hát annak, ami volt,
de nem tisztázottan.
Sok minden kimaradt reményeim emlékirataiból;
örömviszony, lelki gondolatok…
Nem ilyen átadásra készült a nyugalom!
Remélem, egyszer még
bizonyíthatom összes feltevésem,
hisz még mindig...,
…még mindig szeretnék hinni,
s tudni, hogy felkészítettelek bukásomra.