Szeretődből lettem magzatod, mi leélte pillantásodban életét.
***
Bánat viharába szakadt halk sejtés, melyen át bolygód közepébe estem.
***
Tekints rám váratlan, hogy a véletlennek sorsa legyen!
***
Csillagjegyeket adsz a szavaknak.
***
Mikor ajkaid közé szorítod gondolataim, elkészül az érzés.
***
Szíved viasza ráégett estémre, így lettem én híd, gyönyöreid és kínod közt.
***
Az vagy nekem, mi Verlaine-ből vált volna, ha Rimbaud-vá lesz.
***
Észrevétlen kezekkel érinteni, bujkált szemeket.
***
Az idő nem kutathatja összetört darabjaid, a felejtés is engem hibáztat!
***
Sápadt jajszavad vére a Nap, a tánc.
***
Üzenet nélkül őrjöng a lelki futár.
***
Özvegy kinccsel fizet a táj.
***
Éhes vacsorát ad egy szerelmes száj.
***
Szavakat tolmácsol a fény, odvas emlék bontja a lázat.
***
Meghalt az ajtó, bezárták és fáj.
***
Szállóigék füstjét szórja a cigaretta.
***
Megfagyott parton csodálva a Napot, reped hangtalan a táj.
***
A szépség a kultúra építészete lelkünk évszázadaiban.
***
A város a talaj az ég lába alatt.
***
A küzdelem a miért alapjaira épül.
***
Gyalog száll az álom.
***
Emlékek részleteinek cigarettájára gyújt szívem.
***
Szó szót követ el.
***
Befodrozódva kucorog a bajtincs.
***
(Köz)ön(y)megvalósítás?
***
Odateszem magam, semmit teszek.
***
Zárszavam nem nyitja lakatos. Kulcskérdés!
***
Pörgök. A szoba sem áll, velem szóba sem áll.
***
Nyugtalan a befejezetlen ég.
***
Tétlenségébe belesápad a teremtés.